HENDIMÉDI

HENDIMÉDI
Egyiptomban kínálta így portékáját egy arab árus: this is all "hendimédi". Kedves mondásunk maradt azóta is.

2012. december 11., kedd

Babás baba

Néha szófogadatlan, néha túl sokat beszél, néha nem vigyáz a játékaira, néha az anya dolgait is szétherdálja, de nagyon-nagyon szeretnivaló :).

2012. december 4., kedd

Karácsonyi hendimédik

Úgy alakult, hogy idén csak babákat kellett karácsonyra készítenem. Sajnos nem vállalhattam el mindet, viszont- furcsa, de így történt- azért lettem a számítottnál hamarab kész az angyalka megrendeléseivel, mert megbetegedtem. Úgyhogy innentől arrafele nyugodtan süthetek-főzhetek, takaríthatok és készülhetek az ünnepekre. És közben gondolkodom, merre is tovább... Nagyon szeretném ezt a blogot újraéleszteni. Szóval jövőtől igyekszem jobban a gondját viselni :).
Mutatom is az első babát, aki elkészült:



Egy szeleburdi kislányé lesz, aki már nagyon vár rá. Ruháját egy ici-pici selyemberakással.készült csodamadár díszíti.


A picike cérnadarabot azóta már megette a madár :).

2012. november 20., kedd

Marcsi, új ruhában

Egyáltalán nem úgy haladok a dolgaimmal, ahogy terveztem... vagy csak az idő nem úgy múlik, ahogy emlékeztem rá? Nem tudom. Készülgetnek a karácsonyi babák, egyelőre azokból nem sokat tudok mutatni, mivel az "alkatrészek" megnemezelésének fogtam neki. Viszont mutatom Marcsit, mielőtt meg nem feledkezem róla. Azóta már megérkezett Palkóhoz, és új családjához. Remélem, nagyon jól érzi magát. 


Idézek a levélből, amit Marcsi megérkezése után kaptam: "Tényleg róluk álmodtam! El sem tudod képzelni, milyen érzés az, amikor szavakban ügyetlenül összetákolsz egy vágy-álomleírást, aztán pár hét múlva szállítja a posta a megtestesült belső képet. Nem sok ilyen élményben volt mostanig részem."


Igen, az ilyensmiknek örülök én is. Nagyon.


2012. november 9., péntek

Marcsi új ruhája

Marcsinak új ruhát is kellett készítenem, egy zsebeset, ahova elbújhat a tündérbogyója. Egy új ruhát, jó meleget és meleg színűt... Mivel időhiányban vagyok, úgy döntöttem fehér lesz a ruha... egyelőre. És később megfestem. Meg is festettem. De az időhiány látszólag nem segít a festésben. Hogy, hogy nem, a végeredmény kísértetiesen hasonlított Marcsi régi ruhájára. Kivéve, hogy annak nem volt zsebe. No, most mi legyen, mi lehet még?


Bepöttyöztem. Sajna ilyen pöttyfestő gyapjúfestékem nincs, ezért... viasszal.




Aztán pedig ráfestettem az egészre egy leheletnyi fekete gyapjúfestékkel, immár forró vízfürdőben. Az eredmény... hm, én is szívesen hordanám:



2012. november 5., hétfő

Tündérbogyó, ahogy én látom



Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Palkó babám. Emlékeztek még rá? Tavaly Marcsival láthattátok, öltöztethetős baba ő is, barna ruháin mutattam be a festős blogomon a színkeverést. Palkó egy nagyon kedves családhoz került. Nemrég kaptam hírt róla, egy levelet, amelyben többek között ez állt:

"Palkó nagyon unatkozik már egyedül. Azonkívül februárra várjuk a kistestvért, tehát még egy érv amellett, hogy Palkónak is testvére szülessen.
Ezúttal lánybabára fáj a fogunk. Nagyon tetszik nekem a Marcsibabád, de nagyon megfogott Lilla és Tündérbogyó is. ùgy képzelem, hogy Palkó testvérének a fáját ebböl a két babából faragták".

Hogy újabb öltöztetős babát nem tudok most készíteni, ez teljesen világos volt, de valahogy meg szerettem volna oldani Palkó helyzetét. Az egyedüli megoldás az lett, hogy Marcsi utazik oda, Marcsi, akitől nem nagyon szerettem volna megválni, de minthogy a molyoktól légmentesen elzárva várta a szebb napjait, hát mégis úgy döntöttem, odaadom. Nemsokára bemutatom Marcsit, és főképp új ruháját, de először is a kis Tündérbogyóját, aki, a család beleegyezésével, hendimédis, és nagyon strapabíró testbe költözött. 


2012. október 15., hétfő

Csaba királyfi


Ő Csaba, egy igazi Csaba királykisfiú keresztelőjére készült baba. 
Amikor egyik legkedvesebb barátnőm meghívott a kicsi fia keresztelőjére, gondolkodóba estem, milyen ajándékot is találjunk ki. Nemezelni mostanság egyéb elfoglaltságaim mellett nincs időm... pedig már nyár eleje óta tervezem a nagy őszi visszatérést. Kár lenne felhagyni a blogírással, a nemezeléssel pedig ugyanvalóst. Azzal mondjuk egyrészt azért sem tudnék, mert ez egy ilyen belső kényszer, kicsinyke bogár, ami nem hagy engem nyugodtan nem nemezelni, másrészt meg... több karácsonyfa alá is várják már a babáimat.
A rendeléslistát ezennel sajnálatos módon le kell zárnom, de nagyon remélem, az eddig megrendelt babák még épp idejében el fognak készülni.
Szóval igen, ott tartottam, hogy ő Csaba, meg hogy akármennyire is tűnt úgy, hogy esélytelen elkészülnie, csodálatos módon meglett. Ennek több okból is nagyon örültem, de önző módon magam miatt a legjobban: karjai és lábai végre jól kimasszírozták tenyeremből a sok felgyülemlett... mit is? Mondjuk problémákat, görcsöket meg gátakat. Mert erre is jó a nemezelés. A babakészítés meg különösen gyógyít.

2012. július 27., péntek

Kalap, macskával


Ezúttal is megkíméllek a mentegetőzéseimtől, hogy nincs időm nemezelni, mostanság nagyon sok egyéb dologgal foglakozom, úgy alakult, hogy kicsit másfele kell koncentráljam az energiámat. Viszont nagyon-nagyon hálás vagyok nektek, hogy kitartotok a blogom mellett, jól esik, hogy többen is tudtomra adtátok ebben az időszakban, hogy olvasgatjátok - jobb híján - a régi bejegyzéseimet. Azért lesznek majd újdonságok, megígérem, sort kerítek a bemutatásukra!

Ha én nem is nemezeltem az utóbbi időben- nemezelt más nálam szorgalmasan. A "tanítványomról" azt szeretném elmondani, hogy eddig még nem foglalkozott vizes nemezeléssel, illetve egyszer próbálta- de sehogysem állt össze a gyapjú.   No, ezt most már nem engedtük meg a gyapjúpajtásnak, születtek is olyan szép dolgok, hogy csuda. Ez a kalap az ötödik alkalommal készült, és a kalapkészítés rejtelmén túl az előnemezes mintázást is tanultuk. Készítettünk egy kis darab előnemezt, vagyis egy olyan lapocskát, amelyet csak egy picit nemezeltünk meg, annyira csak, hogy a szálak kezdjenek éppen összekapaszkodni, de még képesek legyenek az újabb rétegbe beépülni:


 Ebből kivágta Erika a cicaformát:


...amit aztán ráhelyeztünk a sablonra, a farkinca pedig gyapjúfonalból  készül:


Itt már fel van vágva a kalap, amelybe már bele is van épülve a minta:


A három óra végén ennyire lett kész a kalap, ami egyébként az Erika kisfiának készül:

Én nagyon kíváncsi vagyok a további alakulására!

2012. július 9., hétfő

Lilla, a burokban született

Az amerikai és nyugat-európai nemezelőkre jellemző, hogy különböző furfangokkal próbálják lerövidíteni a gyapjú összenemezelődésének fáradtságos folyamatát. Nekem is vannak néha ilyen gondolataim, hogy de jó lenne egy-egy fázisnál megnyomni egy gombot, mialatt az a valami elkészítené a nemezt, én meg nyugodtan mondókázhatnék a gyerekeimmel (sajnos, be kell vallanom, nekem a kettő egyszerre sehogy sem megy... ). Egy szakkönyvben bukkantam egy elejtett félmondatra, miszerint harisnyába kötözött gyapjúgombócból pikk-pakk labda lesz a mosógépben. Felcsillant a szemem, hogy ki kell ezt próbálnom. 3 labdán teszteltem a metódust: az első csak alig volt összesimogatva, a második szálait annyira nemezeltem össze, hogy két ujjal összecsippentve még meg lehetett cibálni, a harmadik pedig úgy háromnegyedig volt kész, az összecsippentett szálak már nem emelkedtek el a labda többi részéről. Ezeket csavartam harisnyaszárba, majd tettem mosógépbe, intenzív mosásra, 6o fokon. Az első förtelmes lett, hatalmas gödrökkel és barázdákkal, a második kettőnek a felülete lett csúnyácska. Szerintem ez nem működik, és némi elégtétellel tudtam arra gondolni, hogy lám-lám, nem hiába dolgoztam mostanig annyit egy-egy babafejen.
És amikor már-már teljesen leírtam volna ezt a harisnyás mosást, bekattant valami: hát persze, a kész nemezt lehet így kicentrifugálni, sőt mosni, hát persze, hogy is nem nekem jutott ez eszembe!

A próbaalany Lilla volt, miután teljesen elkészült, és mivel tömör a feje és a teste is, nehezen tudtam volna kiszárítani, betettem egy rövid programra a mosógépbe, 3o fokon. Teljesen meghatódtam a látványtól, amikor kijött a gépből...  




2012. június 19., kedd

Sok kis Tündérbogyó



A képek minősége nem a legjobb, sajnos, az viszont látszik rajta, hogy az új Tündérbogyó csapat sokkal aranyosabb, mint az eddigiek, arcuk, szemük, szempillájuk hímzett.

Hogy ki Tündérbogyó, Kádár Annamária mesekönyvének egyik főszereplője? "Tündérbogyó, aki Lilla képzeletbeli társa a mesékben, segít a főszereplőnek az érzések kifejezésében megértésében és elfogadásában. „Nem oktat ki, nem mondja meg, mit kell tenni, csupán ott van Lillával örömében, bánatában, magányában, együtt érez vele, ha szomorú, és soha nem kéri tőle azt, hogy ne sírjon, vagy menjen be a szobájába és csak akkor jöjjön ki, amikor már lenyugodott"- mondja a szerző egy interjúban.

2012. június 15., péntek

Hasonmás 2




A második baba Kádár Annamáriának készült, aki minden bizonnyal a legnagyobb Hendimédi-gyűjteménnyel rendelkezik. Egyszer meg is jegyezte viccesen, hogy majd berendez nekem egy emlékszobát a házában.
Ő Lilla és Tündérbogyó "szülőanyja" is, Mesepszichológia című könyvének éppen ma lesz a bemutatója Csíkszeredában.

2012. június 8., péntek

Hasonmás

Néha izgalmas feladatok elé állítanak a megrendelők. Ezúttal két tanárnőjükről kértek hasonmást a fiatal pedagógusjelöltek. Íme az egyik baba, akinek a tulajdonosát csupán egyszer láttam, de a baba annyira jól sikerült, hogy azóta is a róla készült képet használja a Fb-n profilképként a tanárnő.


2012. június 1., péntek

Lilla és Tündérbogyó



Igen, így hívják őket, és ma élőben is láthatja őket az, aki este 6-tól résztvesz az Urániában tartott könyvbemutatón. Ők ugyanis nem mások, mint Dr. Kádár Annamária új, Mesepszihológia című könyvében megjelent mesék szereplői.
Tündérbogyó Lilla képzeletbeli tündérbarátja, aki a zsebében is elfér.



Tündérbogyó újrahasznosított textilfiguraként is elkészült, gyapjúpulóverből varrt hajjal és ruhával, pihe-puha  kivitelben:

 Őket a könyv első megrendelői, illetve a könyvbemutatókon résztvevő közönség között fogják kisorsolni.


2012. május 31., csütörtök

Lilla



Holnap este elárulom végre, hogy kik ők. Most csak annyit, hogy a nagy baba Lilla. És a boszorkány fakanállal csiklandozza a lábujjait.

2012. május 29., kedd

2012. május 23., szerda

Ruhája és barátja is van már :)


Még egy pár nap és kiderül, ki is ez az aranyos kislány. Boszorkány csiklandozza a lábujját, már mondtam. És a zsebében egy igazi kis tündér lakik.

2012. május 12., szombat

Madárcsalád

Az Édesanyák Hetén idén az Ölelés című munkámat használta illuszrációként a Csíki Anyák Egyesülete. 
Foglalkozást is tartottam, madárcsaládot lehetett készíteni filcből. A karácsonyi dísznek készített nemezmadarakat gondoltam újra kétszer is: először az Óvónők Országos Konferenciáján tartottam madárkészítő kézműves foglalkozást, akkor még "csak" egyszerű madarakat varrtunk, most meg gombolható madárcsaládot. A képen az én gyapjúpulóverből varrt madárcsaládom látható:


A kicsik (babamadár és gyerekmadár) felgombolhatóak az anyamadárra, illetve az apamadárra is, habár neki saját szárnyai is vannak :).
A plakát:
Készült még meghívó, szórólap, táska, bögre, póló is az illusztrációmmal.

2012. május 8., kedd

Haja is van...

Nézhetem a dolog jó oldalát is: lám, lám, három hét alatt micsoda haladás!
Szóval: a babát hízókúrára fogtam, és most már haja is van. Május végére fogom én is, itt is bemutatni egészében, és akkor majd azt is elárulom végre, hogy kicsoda ő.



2012. április 19., csütörtök

Újabb babatípus

Folyton kísérletezem. A nemezelés igazán alkalmas közeg erre. És hát én is ilyen vagyok. Mielőtt formát öltene egy-egy baba, rengeteget agyalok rajta, hogy is kellene elkészíteni. Ezt a babatípust még karácsony táján éjszakánként gondoltam ki. Most végre azt hittem, kész lesz. De nem, nem, a nemez felülete nem lett szép. Megpróbálom még helyrehozni...
Hogy ki ő, egyelőre titok. Annyit azért elárulok, hogy a boszorkány fakanállal szokta csiklandozni a lábujjait.

2012. április 4., szerda

Bumburnyákék

Imé, hát együtt az egész család. Balról jobbra: Bumburnyák Amália, Rózsika, Ingrid, Sándor és a kicsi Sanyika.

2012. március 28., szerda

Aranyhaj



 

Ez az első megrendelésre készült baba, amelyet eldugtam az 5 éves lányom elől. No, nem mintha nem érdemelné meg, sőt, most az egyszer nagyon reménykedtem, hogy mégsem fog tetszeni a megrendelőnek, valami közbejön, árvíz lesz, földrengés vagy csak csuda nagy vihar, és nem is jönnek érte...
A baba egyébként picivel magasabb, mint általában, kb. 38 cm, ruháján a torony és a feladat :).


 Viszlát, Aranyhaj, érezd jól magad!


2012. március 27., kedd

Megnyerheted a Folt Boltban

Ezen a héten én mutatkozhattam be a Folt Boltban. Ezt a Minimál Dizájn Nyulat nyerheted meg, ha tetszik a nyeremény is, a Folt Bolt is, és még kommentelsz is a Facebook-os oldalon.
És mindenkinek, újra odaajándékozom a közelgő húsvét alkalmából sok szeretettel a Tojásmelegítő Nyúl elkészítésének leírását. Katt, és készítsd el te magad!

2012. március 19., hétfő

Nemezt szőttem



No, elárulhatom, mi lett a gyapjúpulóverek nagyobbik részéből: a hétvégén gyapjú(rongy)szőnyeget szőttem egy barátnőm szövőszékén. A fényképezőgépem sajnos lemerült, így csak ez a fotó készült, és nem is tudok többet mutatni egészen addig, amíg az egészet le nem szövik, de nagyon szép lett, és pihe-puha. Ahhoz képest, hogy némi gyerekkori emlékem volt csak a szövésről, egész hamar belejöttem. Úgyhogy továbbra is gyűjtöm szorgalmasan a pulóvereket. És már nagyon várom, hogy hazahozhassam ezt a csodát.

2012. március 11., vasárnap

Gyapjú pulóverek

Tegnap nagyon szépen sütött a nap, és olyan tavasz szagú volt a napsütés, hogy nem csak a rügyeket csalogatta elő a fákon, hanem bennem is új ötletek születtek. Lányok, tegnap én megint feltaláltam a spanyolviaszt (aki kíváncsi a másik történetre, itt van :)). Nem, nem merem beírni a google-be a kulcsszót, még egyelőre itt sem merem szétkürtölni, mi jár a fejemben. De, hogy lássátok, nem hagy nyugodni a gondolat, megmutatom, mivel telt a vasárnapom:



2012. március 2., péntek

Újabb bumburnyák

Bemutatom Bumburnyák Amáliát, a Sándor lányát. Hosszú lába és hajcsápja- csáphaja (?) van. És szíve, nagy szíve neki is.

2012. február 23., csütörtök

Újrahasznosítok

Van A nemezelés, a szappanos-vizes, az ősi technika (jajaj, mittudomén mikor találhatták fel a szappant és mikortól kezdték a nemezeléshez használni), és vannak más utak, amelyekkel szintén nemezt lehet létrehozni. Ilyen a tűnemezelés, meg a másik, nagyon amerikainak tűnő technika, amikor a gyapjúfonalból megkötött dolgokat szokták- szigorúan mosógépben - megnemezelni. Ezeket a technikákat mindig egy kicsit másodrendűnek gondoltam, persze, ez érthető, hiszen hagyományos nemezelést tanultam. Igen, úgy gondolom, hogy a legszebb és legtartósabb használati tárgyak ez utóbbi technikával hozhatóak létre. 

És igen, viccesnek gondolom, hogy valaki megköt egy hatalmas gyapjúholmit, és akarattal kimossa 8o fokon. Hiszen az eredmény itt is kétséges. De ha már meg van kötve? Ha már meg van kötve, és ki is van selejtezve az a gyapjúholmi?

Hát akkor semmiképp sem szabad veszendőbe hagyni. Kinőtt, megunt, elnyúlt, összement, kifakult gyapjúpulóverek mindenhol vannak. Nálunk is. Nos, ezekből készülgetnek mostanság a Bumburnyákok. Ő az első, azt hiszem, Sanyi, hát persze, Bumburnyák Sándor:



A gyapjúfesték a használt gyapjúval is csodákat tett, ragyogó színeket eredményezett, amelyek a 8o fokos mosást is túlélték.


2012. február 16., csütörtök

Őrangyalfiú... és őrangyallányok

Végre olyan babát is mutathatok, amit az idén készítettem. Az Etsy-n akadt meg a szeme a képen látható első babán egy kedves tengeren túli hölgynek. Rendelt még mellé két angyalkát, egy fiút és egy szőke hosszú hajú lányt: egy beteg nagymamára fognak vigyázni, akit a három unoka csak ritkán látogathat hosszas kórházi kezelése alatt. Én meg mihamarabbi gyógyulást kívánok, kedves nagymama!


2012. február 13., hétfő

100000

A számláló, ami egy picivel több, mint két éve működik az oldalamon, a percekben fordul át 100000-re. Köszönök minden kattintást és percet, amit nálam töltöttetek!

Kishúg



Ő a lovacskás baba kishúga. Csodafával és angora fonalból horgolt göndör hajjal. Bennem csak nemrég tudatosult, hogy ez a pihe-puha, göndörre font fonal kecskeszőrből van.  Állítólag nagyon kényes állatok, nehezen tűrik a hideget. Kár, pedig milyen jó lenne saját kecskéből fonni a babahajat... :)


Kép innen.

2012. február 8., szerda

Baba lovacskával


Igen, igen, való igaz, még ő is karácsonyfa alá került. Ebből a típusú babából ő a legesleghosszabb, 48 cm magas. A haját horgolt alapra csomóztam, a waldorf-babák mintájára. A lába is más, mint a többieké, "valódi" lábfejet is kapott. No, meg lovacskát a ruhájára. És kishúgot is, de őt majd következőkor mutatom.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails