Adventi nemezkurzus

Szakértő lettem :))).

Ma került elő Corinna levele, ami pár napja lapul a postaládámban, és amelyben felkért, hogy szakvéleményezzem az adventi online nemezkurzusát. Meg is kaptam az első lecke anyagát, amelyben kétféle, egy nagyon-nagyon egyszerű, és egy nagyon-nagyon mutatós karácsonyfa elkészítését tanítja meg. A továbbiakban csukló-és alkarmelegítőt lehet készíteni, különböző dekorációkat, illetve egy különleges angyalos dobozt, amelyek lakásdekorációként és karácsonyi ajándékként is egyaránt megfelelnek.

Ha kicsit is érdekel, mindenképp olvasd el a felhívást itt: http://cornit-nemez.blogspot.com/.

A leírások részletesek, érthetőek, pontosak, sok képpel vannak illusztrálva, ráadásul még humorosak is. A tanfolyam tegnap indult, de még bőven bele lehet kapcsolódni. Egy zárt blog is tartozik hozzá, ahol Corinna válaszol az esetleges kérdésekre, és ahol a résztvevők is tudnak egymást közt cseverészni.

Szóval hajrá, nekem jó (szak)véleményem van róla.

Sirdak - belső-ázsiai szabott-varrt nemezek

 Forrás: http://www.feltrugs.co.uk/

 Lassan vége felé közeledik a népiskolai két éves nemezkészítő képzés. Én ennek az iskolának, azaz dehogyis, itteni tanáromnak, Szász Juditnak köszönhetem nagyrészt (a többit meg a Guzsalyas Alapítvány oktatóinak), amit a nemezkészítésről sikerült elsajátítanom. Két évig minden héten együtt alkothattunk egy-egy egész délután. Végig bátorított, ötleteket adott, biztatott: szívvel-lélekkel tanított. A blogomat is Neki köszönhetem. Azért indítottam, hogy - elsősorban magam számára - dokumentáljam a folyamatot, ahogy felfedezem a nemezkészítés rejtélyeit. Nem tudtam, mi lesz az eredménye, lesz-e kitartásom, lesznek-e megmutatható nemeztárgyaim, de belevágtam. Tavaly januárban kezdtem el írni, de csak novemberben vettem a bátorságot, hogy nyilvánossá tegyem. Mára már egybefonódott a blogírás és a nemezkészítés: amit elkészítek, azt igyekszem mihamarabb megmutatni, néha meg éppen azért készülnek a tárgyaim, hogy legyen, miről írnom, vagy éppen olvasóim kívánságára, megrendelésére, örömére. 

Nagyon fognak hiányozni ezek az órák, de remélem, valamilyen formában lesz még folytatás. Judit egyébként nemcsak nemezkészítést, hanem bőrművességet, bútorfestést, gyapjúszövést és fazekasságot is oktat. Szívből ajánlom mindenkinek, aki ezekből a mesterségekből szeretne valamennyicskét is elsajátítani. Judit bemutatkozó oldala itt található.

Utolsó nagyobb témánk az ázsiai szabott-varrt nemezek technikájának elsajátítása, amelyet a kazakok szirmaknak, a kirgizek sirdaknak hívnak, és amelyeket a  mai napig készítenek, most már eladásra is, de nyári nemezsátraikban és lakóházaikban is ezeket a takarókat használják. Egy-egy ilyen nagyobb méretű takarót egy asszony egy egész év alatt (egy tél alatt általában, hiszen a többi évszakokban más tennivalójuk van) tud megvarrni. Találtam egy szép videót erről:

Ezen a rövid bemutatón először a belehengerelt mintájú nemeztakaró készítését láthatjuk, majd a sirdakét. Ez utóbbit általában 2, eltérő színű, vékonyabb nemezlapból készítik, általában párban: kivágják mindkét anyagból ugyanazt a mintát, majd egymásbaforgatják, és rávarrják 2 vastagabb nemezlapra. A mintákat jó szorosan és sűrűn levarrják a hátsó nemezlapra (úgy tartják, a jó minőségű nemezen 5 cm-ként 7-8 öltés kell legyen), az illesztéseknél vert kötéllel díszítik.

Én egy egészen kis méretű  faliképet fogok készíteni, nagyon egyszerű mintával, majd legközelebb bemutatom itt is a tervet.

Akit bővebben érdekel a téma, annak ajánlom Vidák István - Nagy Mari könyveit, illetve találtam egy pár linket a kirgiz népművészetről, takarókészítésről:

http://www.shyrdak-felt-rugs.com/

http://www.feltrugs.co.uk/

http://contemporaryrugsuk.blogspot.com/2009/02/handmade-felt-rugs.html

http://www.rugrag.com/post/Felt-Rug.aspx

Hétvége, hétvége

 A hétvégét Sepsiszentgyörgyön töltöttem, a Guzsalyas Alapítvány nemeztanfolyamán vettem részt. A mostani téma a játékkészítés volt, gondolhatjátok, semmivel sem lehetett volna engem itthon tartani. No, de szerencsére nem is akart senki, Nóra is abbahagyta péntek reggelre a köhögést, így végképp jó szívvel hagyhattam itthon. 

Nagyon szeretem ezeket a nemezelős hétvégéket, hiszen minden alkalommal más-más témát járunk körül, történetileg meg technikailag egyaránt. Ezúttal is nagyon tartalmas bevezető előadást hallhattunk Tóth-Birtalan Tinkától, rengeteg ötletet kaptunk, hogy mi mindent lehet nemezből készíteni. Most már egyre biztosabb vagyok benne, hogy bármit. Beindult rendesen mindenkinek a fantáziája, alkottunk szorgalmasan. A nagy újdonság, amit kipróbálhattam, a tűnemezelés volt. Valahogy mindig idegenkedtem a tűnemezeléstől, mert az minden, csak nem hagyományos nemeztechnika, meg én a meleg, szappanhabos fidres-fodros gyapjú szerelmese vagyok. És a tű szúr. Naaagyon. Aki próbálta, tudja, miről beszélek. Használtam persze mostanig is nemezelőtűt, de főként hibaelhárításra. Nagyon jól lehet ugyanis ezzel a fel nem tapadt mintát, a lyukakat korrigálni, ha idejében használjuk, még mielőtt teljesen összeállna a nemez. Most viszont megtanultam, hogy kell tűnemezeléssel arcot kialakítani. Nagyon érdekes, és számomra egy kicsit ijesztő is volt látni, ahogy alakul a gyapjúcsomó a tűszúrástól. Én egy babát készítettem, de alig tudtam leállítani a tűt, hogy a végeredmény azért ne egy szoborszerű arc legyen. Ami fontos viszont, hogy ha játékszert készítünk tűnemezeléssel, vízzel-szappannal még jól meg kell simogatni, hogy tartós legyen az így elkészült tárgy.

Semmit sem sikerült befejeznem, de megmutatom a nagy kupac "alkatrészt". Remélem, a héten sikerül mindent elkészítenem, addig lehet találgatni, mi is lesz mindebből :-).