A nyakbavaló két darabból áll, egy zsinórt és egy medált fogunk készíteni, amelyeket utólag össze lehet varrni. A nemezt lehet úgy varrni, hogy egyáltalán ne látsszanak az öltésnyomok: az a titka, hogy mindig ugyanoda szúrjuk vissza a tűt, ahol kihoztuk az anyagból, viszont a nemezben másfele vezetjük. Csomózni sosem kell a cérnát, hanem ezzel a visszaszúrós technikával addig öltögetünk ide-oda az anyagban, amíg már nem tud kiszaladni a cérna vége. Az öltések helyén pici lyukak maradhatnak, ezeket a tű hegyével lehet eltüntetni, "szétpiszkálni".
Ez a nyakbavaló csak példa arra, hogy milyen egyszerűen elkészíthető egy ilyen nyakék, viszont a medál díszítése rengeteg lehetőséget rejteget.
Akár egyszínűt is készíthetünk, hiszen remek alap lehet tűnemezeléshez, de akár hímezhetünk is rá, vagy díszíthetjük gyönggyel is.
1. zsinór készítése:
Ezúttal sem lesz másra szükség, mint egy kis gyapjúra, meleg vízre és szappanra:
A gyapjúból kihúzogatunk egy hosszabb csíkot. Ha egy darabban nem tudjuk leválasztani, toldhatjuk is, arra azonban vigyázzunk, hogy mindenütt 3-4 cm-rel fedjék egymást a toldások, illetve, hogy mindenhol azonos vastagságú legyen.
Ha ezzel kész vagyunk, elkezdjük így, szárazon sodorgatni a gyapjút, míg a szálak elkezdenek "összerendeződni".
Ekkor egy picit bevizezzük-szappanozzuk a kezünket. Én le szoktam itatni a hab nagy részét egy törülközővel, hogy éppen csak nedves legyen.
Így is sodorgatjuk óvatosan. Fontos, hogy épp csak nedves legyen a kezünk, ugyanis ha túl vizes-szappanos, nem lehet sodorni a gyapjút, csúszni fog, kilapul.
Ha már kezd zsinórrá formálódni, bátrabban szappanozhatjuk.
Két tenyerünk közt jól-jól megsodorgatjuk, ...
... majd az asztalon is meggörgetjük. Középről indítsunk, majd ujjainkkal jól-jól sodorjuk át, miközben kifele haladunk.
Ha már nagyjából elégedettek vagyunk a tömörségével, megmérjük nyakunkon, mennyire hosszú nyakéket szeretnénk, ollóval levágjuk a fölösleget. Picit még fog összemenni, ezért inkább hgyjuk picit hosszabbra.
A vágásfelületeket gondosan megnemezeljük.
Két tenyerünk közt jól-jól megsodorgatjuk, meggyúrkáljuk,
2. medál
...majd picit vizes kézzel meggörgetjük tenyereink között.
Ezután, ha akarjuk, díszíthetjük színes gyapjúfátylacskákkal, mintát is tehetünk rá, amit egy pici fóliával leborítva óvatosan rásimogathatunk a nemezlabdánkra.
Leszappanozzuk,
... majd csiribi-csiribá, meggörgetjük tenyereink közt.
Mielőtt még a labdácska közepe is kezdene összetömörülni, kilapítjuk,
...a széleit is jól megnemezeljük, forró víz alatt kimossuk.
Kész is van:
A medált vastagabb pamutcérnával lehet a zsinórhoz varrni, a zsinór végére én gyöngysorokhoz is használt, csavaros zárat teszek, úgy, hogy kissé belehúzom a nemezbe, csak fele látszik ki. Még jobb, és könnyebben kezelhető a mágneses kapocs. Ha viszont ezzel nem bíbelődnénk, hagyjuk hosszabbra, és meg is csomózhatjuk.
Sok sikert és örömet az elkészítéséhez, várom kérdéseiteket, valamint az elkészült alkotások fényképeit!
12 megjegyzés:
Köszi a leírást. Lehet ezt is megpróbáljuk, talán nagyobb sikerünk lesz vele, mint a nyuszival, ez egyszerűbbnek tűnik.
Nagyszerű ötlet és nem is nehéz!!!:)) A lánykám is örülne egy ilyen nyakbavalónak.:))
Fantasztikus amiket keszitesz! Nagyon tetszik ez a nyakek is.
Megpróbálom...
Nahat, nahat, mikrol maradtam le.
Husvet ota nem vot alkalmam benezni hozzad, noha gyakran gondoltam rad.
Gyonyorusege munkakat szultel ujra es ujra, az a beka egyenesen csodalatos :).
Ez a nyakbavalo is brillians es olyan egyszerunek tunik minden hogy reszletesen leirod :)
Lathatunk teged nalunk a het vegen???
Puszillak!
Uzonka
De jó, remélem, nemsokára el is készülnek az alkotásaitok!
Uzonka, jó, hogy jelentkeztél!
Engem nem, de néhány munkámat lehet majd látni a Guzsalyas Alapítvány sátrában.
De klassz!Így leírva egyszerűnek tűnik az elkészítése......
Elkészítjük Annával, már átfutottam tegnap a képes leírásodat.
Hűűdejó!
Móni, azt a csavargatós nyaklánckapcsot belevarrod? Hogyan marad ott? Belenemezeled?
Ugyanis szert tettem némi gyapjúra és ki szeretném próbálni végre a nemezelést.
Hátha sikerál...
Nagyon jó lett ez is , köszi! Imádom a nemezékszereket!
Türelmetlenül várom a képeket, lányok!
Cinkepiri, bocs, kissé tényleg homályos a leírás ezen része: vastag pamutfonallal varrom a kapcsot a zsinór végére. Addig öltöhetek ide-oda a zsinórban, amíg már nem jön ki a cérna, ekkor a tűt kiszúrom pontosan a zsinór végének a közepén, belefűzöm a kapcsot, majd visszaöltök, és a fonalat annyira húzom ki, hogy a kapocs kissé belesüllyedjen a nemezbe. Ide-oda öltéssel rögzítem újra a fonal végét.
Értem, köszi szépen Móni!
Megjegyzés küldése