Ahogy ígértem, ezennel közzéteszem a karkötő képes leírását is. Ez egy teljesen egyszerű, egy darabban készült, sodort karkötő, elsősorban Krisztallit kedvéért :))).
Örömmel tölt el, hogy sokatokat érdekelt a nyakbavaló elkészítése, bár ez sajnos leginkább az oldal látogatottságából derült ki eddig, de remélem, amint időtök engedi, el is készülnek a nyakbavalók, és fényképeket is küldtök majd róluk (természetesen, az e-mail címemre várom őket). Ha elakadnátok az elkészítésben, írjatok bátran, szívesen segítek!
El ne felejtsetek bejelentkezni a játékomra. Egészen május 7-ig bárki jelentkezhet, aki szeretné megnyerni a nyakéket és a karkötőt. Micinek pedig üzenem, hogy igen, ez egy "csakúgy" felajánlás, de a miciségek között is szívesen látnék egy-két nemeznyakbavalót!
Nos, akkor leírás indul:A karkötőt hasonlóan kezdjük, mint a nyakék zsinórját: kihúzunk a gyapjúból egy nem túl vastag csíkot. Arra vigyázzunk, hogy mindenhol egyforma vastagságú legyen. Ha vékonykább karkötőt szeretnénk, akkor keskenyebb sávot használunk, ha vastagabbat, akkor szélesebbet. Az első darab mindenképp legyen egy próba, majd eszerint tudjátok alakítani a továbbiakat.
Elrendezgetjük egy kicsit a szálakat, majd felcsavarjuk a kézfejünkre, a hüvelykujjunkat is belevéve, viszonylag szorosan.
Éppen kétszer érje körül a kezünket a gyapjúcsík, a fölösleget óvatosan letépjük, a végét meg kivékonyítva odarendezgetjük a fölcsavart réteghez:
Ekkor így szárazon megsodorjuk egy picit, mégpedig úgy, hogy hüvelykujjunkat kihúzzuk a "tekercsből", ezáltal annyira meglazul, hogy ezt könnyen sodorható lesz.
Valamennyire összerendeződtek már a szálak, egy pillanatra le is tehetjük az asztalra. Aki gondolja, most kökörösen be lehet tekergetni a fészkecskét egy újabb, fátyolnyi réteg gyapjúval, ezzel is segíthetjük a szálak szép, egyenletes elrendeződését.
Beszappanozzuk a kezünket, majd egy törülközővel le is itatjuk a habot róla, hogy éppen csak nedves maradjon,majd...
...elkezdjük sodorgatni.
Ha úgy érzed, valahol vékonyabb rétegben áll a gyapjú, most nyugodtan kipótolhatod még. Ha mintásat szeretnénk, most díszíthetjük, legegyszerűbben úgy, hogy körbecsavarjuk eltérő színű előfonattal, vagy lazább fonású gyapjúfonallal, mohairrel, selyemszállal stb.
Sodorgatjuk-sodorgatjuk, majd, amikor kezd összeállni, jobban beszappanozzuk. Ezt viszont ne siessétek el, mert ha nem kezdett még zsinórrá sodródni a gyapjú, össze-vissza fog csúszkálni, és nagyon mérgesek lesztek.
Aztán
...
Összegyúrjuk,
...időnként megnézzük, kiegyenesítjük, majd tovább gyúrjuk.
Tenyereink között jól meggurigázzuk. Formára igazítjuk, és készen is van.
Ha jól dolgoztunk, éppen belefér a kezünk, és nem túl bő a csuklónkon. Ha túl nagynak tűnik, még gyúrjuk, sodorjuk, össze fog menni. Nagyon tömörnek kell lennie, a gyapjúszálak olyan szorosan összegabalyodnak benne, hogy már-már nem is láthatóak egyenként.
Tovább díszíthető hímzéssel, apró rátéttel, gyönggyel... várom a kész alkotások fotóit!
7 megjegyzés:
Te milyen rendes vagy hozzám, köszönöm :-)))
:))), igazán szívesen, és remélem, mások is kedvet kapnak hozzá!
A kedvvel nincs is semmi gond...időt nem tudsz feltenni? :)
Egyébként meg köszi, biztosan kipróbáljuk majd.
Hát most már nincs kifogás...megvan a leírás...(nagyon köszi... :))ki kell próbáljam.... :)
Aledi, te nem kaptad meg?
Estibogár, hajrá, nagyon várom, hogy megmutasd, mit készítettél!
Nemcsak Aledi, én sem kaptam meg : ( Én sem kaptam meg! Pedig de szeretném kipróbálni : ))
Lehet, hogy hülyeséget kérdezek, de nem esik le hordásnál? (a másik száznyolcvanhét karkötőmnél nincs ilyen probléma, csak a biztonság kedvéért kérdem..)
Nahát, hová keveredtek el vajon azok a fránya félórák?
Nem, nem esik le. Elvileg azért kell a kézen nemezelni, mert akkor éppen jó lesz a készítőre. Nálam ez nem nagyon működik, mivel elég széles a kézfejem, és nagyon vékony a csuklóm. De az ajándék karkötő, jelentem, univerzális méretű. Remélem.
Megjegyzés küldése