7 titok a boszorkánykalap alól

Cirmideától újra megkaptam a Kreatív blogger-díjat, köszönöm szépen. Ezt a díjat korábban már elküldte Jutka is, de abban a játékszabályban szó sem esett arról, hogy 7 hétpecsétes titkot kellene felfednem magamról. A díjat nem adom most tovább, de írok azért magamról (hát persze azt nem bírom ki, hogy ne):

1. A tegnap mondta Nóra lányom, amikor arról volt szó, hogy ki használja a gyerekhajcsatot, hogy "és azoknak a kislányoknak is való, akik már anyukák lettek, ugye?". Valahol én is ilyen kislány vagyok, aki már anyuka lett.

2. Nagyon szeretem a meséket, a gyerekkönyveket és a játékokat. Néha órákat töltök el a neten szép játékokat nézegetve.

3. Éppen 1o éve ismertem meg a férjemet, akinek sok-sok minden mellett a blogom szép fotóit is köszönhetem.

4. Kislányunk, Nóra 3 hét múlva lesz 3 éves. A világon a legjobb az ő anyukájának lenni.

5. Teljesen véletlenül cseppentem be a nemezelés világába, 2oo8 őszén: egy barátnőm hívott fel, hogy nem szeretnék-e jelentkezni egy induló tanfolyamra. De, szerettem volna, sőt, már régóta szerettem volna, de addig csupán egy labdát nemezeltem egy gyerektáborban. Tényleg hálás vagyok neki, hiszen az eddig kipróbált kézműves tevékenységek közül eddig ebben leltem legnagyobb örömömet, és a hanyagságom, pontatlanságom is itt vevődik legkevésbé észre.

6. Gyerekkoromban, amikor együtt nyaraltunk nagynénémékkel a tengeren, és a déli alvásidőt babaruha varrásra fordítottam (tűpárnának használva a gumimatracot édesapám őszinte megrökönyödésére), mondta egyik unokatestvérem, hogy "Móniból jó varrógép lesz". Szóval várjuk csak ki a végét.

7.  A világon a legjobban azt szeretem mondani, hogy nem. Aztán persze néha kicsit igen, máskor nagyon igen, de először mindenre nemet kell mondanom, gondolkodás nélkül.