Angyalbaba

A tavalyi csupanatúr babám nagy sikernek örvendett. Eszébe is jutott egy kedves blogolvasómnak, és kért egy hasonló babát. Régi csipkét építettem ennek a babának a ruhájába is, haját ezúttal is fekete teával festettem.

Szütyő

A legutóbbi (és mindezidáig legkedvesebbik) kalotaszegi mintás ülőpárnámat nagyjából egyidőben készítettem a madarakkal, így nem csoda, hogy folyton az járt a fejemben, milyen lenne egy kalotaszegi madár. Amikor utólag rendeltek egy kis szütyőt a párna mellé, már nem volt kétséges: madár formájú lesz. A szütyő nagyon vékony réteg nemezből készült, a szájrészhez zsinórt építettem, a minta pedig a párnán lévő motívum variációja.

Angyalka

Megint kipróbáltam valamit, amit még sosem készítettem: a pókháló- nemezt. Igen, jól sejtitek, ez nem egy ősi nemeztechnika: a nyugati nemezművészet használja. Mint a neve is jelzi, nagyon-nagyon vékony, pókhálónyi súlyú nemez, ami mindezek ellenére jól meg van gyúrva. Persze, nem bevásárlószatyornak való anyag, de készülnek így csodaszép sálak, kendők. Nálam pedig ennek a piciny angyalkának a szoknyája.

Nem igazán játéknak szántam, inkább karácsonyi dekoráció ez a 25 centiméteres, pehelykönnyű angyalka. Az első tesztet jól vette: a lányomnak nagyon tetszett. Hogy emlékeztetné egy bizonyos babára? Jaaaj, ki ne mondja senki! Az arányait az én mindjárt 5 éves nádszálkisasszonyom testalkatáról mintáztam.
A baba egésze pihe-puha fehér merinó gyapjúból készült, selyemszál díszítéssel.

A ruha mellrésze és a szárny vastagabb merinó nemez, a haját pedig még mindig a megunhatatlan göndör agorakecskeszőr-fonalból horgoltam, majd varrtam a fejhez. Készül még egy pár hasonló, ő most megy az Etsy-re szerencsét próbálni. Természetesen rá is áll a 45%-os kedvezmény, no meg az ingyen szállítás!