A macskacicó Nóralányomnak lett a kedvenc meséje. Mostanában, úgy 3 és fél évesen érett oda, hogy végighallgasson akár egy ilyen hosszú mesét is. A macskacicót először rajzfilmként látta. És sokadjára is. Volt, hogy egyszerre 3-4-szer is meg kellett néznie. Én meg bátorítottam, mert világos volt, hogy van valami ebben a mesében, ami az ő életében fontos szerepet játszik. Így történt, hogy a nyár végétől kezdve én is megszámlalhatatlan sokszor láttam (vagy csak hallottam) és olvastam a macskacicót. Hát persze, hogy bennem is elkezdett dolgozni a mese.

Nemrég dr. Kádár Annamária pszichológusnő meghívott nemezeimmel Marosvásárhelyre, a december 5-6-án tartandó népmesekonferenciára. Ekkor jött az ötlet, hogy a kiállításra készítsek egy kis népmesei sorozatot is. Persze, először is a macskacicó jutott eszembe, a sorozat többi részeként pedig további állatmenyasszonyokat ill. vőlegényeket szeretnék megnemezelni. Most, mivel az idő már ilyen rövid, még két állatmenyasszonyra fog telni: a varangyos békává változtatott királykisasszonyra a Marci és az elátkozott királykisasszony című meséből, illetve a legkisebbik bárányra a Tizenkét elvarázsolt lány című meséből. Ez utóbbi mesére egy kárpátaljai népmesegyűjteményben találtam rá. Ismeri valaki ezt a mesét? Én máshol nem találkoztam még vele, de majd, ha egyszer időm engedi, átdolgozom :).
Ezekben az állatmenyasszonyokban az a közös, hogy úgy válnak a királyfiak menyasszonyaivá, hogy azok nem is tudják (a báránykákról sejtik, de látni sosem látták őket), hogy ők valójában nem állatok, hanem gyönyörűséges királykisasszonyok. Úgy fogadják el őket, olyannak, amilyenek, és a társ alázatos, feltétel nélküli elfogadásáért cserébe a fiúk elnyerik méltó jutalmukat: gyönyörű, kedves, nagyon ügyes, okos feleséget és a halálig tartó boldogságot.
Ezt a sorozatot tovább fogom majd bővíteni, a listámon szerepel már piros malac (őt már látta vőlegénye csodaszép lány képében, mielőtt megkéri a kezét), valamint az állatvőlegények: a békakirályfi, sündisznócska, a medvekirályfi. Néhány mesehőst meg - kivitelezési kérdések miatt - várólistára állítok: a sárga kicsi kígyó, a halleány. Ugyanis ezeket a mesei alakokat állat fejjel és ember(ies) testtel képzeltem el, szóval először mindenképp a nagy, kerek fejű állatokat mintáznám meg. Ott van még a szörnyeteggé változott királyfi is... meg aztán sok-sok olyan, aki valamilyen tárgy képében szerepel. Ha mindegyiküket meg akarnám nemezelni, pár évre biztosan lenne munkám.
Ha ismertek olyan magyar népmesét, amelyben a fentieken kívül más állat képében szerepel menyasszony vagy vőlegény, kérlek, jelezzétek. Első körben azok a mesék érdekelnének, amelyben a menyasszonyt vagy vőlegényt állat képében ismeri meg a párja, és akár tudja, akár nem, hogy igaziból elátkozott szép leány vagy legény, ő lesz a szíve választottja. A rókaszemű menyecske pl. azért nem tartozik ide, mert őt nem választják, nem szeretnek bele, ő csak becsapja a királyt, a Cerceruska mesében meg, ahol a kicsi fiú (vagy más variánsban a lány) őzikévé változik, a királyfi nem belé, hanem a gyönyörű nővérbe lesz szerelmes.