A palástja tetszik nekem a legjobban, egy bíbor színű selyemdarabot építettem bele. Laza, megkötős palást lett, szerencsére nem volt megszabva, hogy hogyan záródjon magasan a nyaknál.
A rubintkő már nem ment ilyen simán, azt már nem hiszem, hogy jó szemmel nézte volna Tamás, ha az is nemezből készül... na de mért is vannak a jóbarátok? Marika barátném, aki szabadidejében gyöngyöt fűz, telefonbeszélgetésünk után a készre csiszolt gyönggyel várt.
Mátyás király esetében kellett talán a legkisebbet változtatnom az eredeti figurán, hogy hendimédiesítsem. Viszont az orráról nem mondhattam le, így a díjátadás reggelére kitaláltam, hogy is legyen orra Mátyás királynak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése