Ezúttal is megkíméllek a mentegetőzéseimtől, hogy nincs időm nemezelni, mostanság nagyon sok egyéb dologgal foglakozom, úgy alakult, hogy kicsit másfele kell koncentráljam az energiámat. Viszont nagyon-nagyon hálás vagyok nektek, hogy kitartotok a blogom mellett, jól esik, hogy többen is tudtomra adtátok ebben az időszakban, hogy olvasgatjátok - jobb híján - a régi bejegyzéseimet. Azért lesznek majd újdonságok, megígérem, sort kerítek a bemutatásukra!
Ha én nem is nemezeltem az utóbbi időben- nemezelt más nálam szorgalmasan. A "tanítványomról" azt szeretném elmondani, hogy eddig még nem foglalkozott vizes nemezeléssel, illetve egyszer próbálta- de sehogysem állt össze a gyapjú. No, ezt most már nem engedtük meg a gyapjúpajtásnak, születtek is olyan szép dolgok, hogy csuda. Ez a kalap az ötödik alkalommal készült, és a kalapkészítés rejtelmén túl az előnemezes mintázást is tanultuk. Készítettünk egy kis darab előnemezt, vagyis egy olyan lapocskát, amelyet csak egy picit nemezeltünk meg, annyira csak, hogy a szálak kezdjenek éppen összekapaszkodni, de még képesek legyenek az újabb rétegbe beépülni:
Ebből kivágta Erika a cicaformát:
...amit aztán ráhelyeztünk a sablonra, a farkinca pedig gyapjúfonalból készül:
Itt már fel van vágva a kalap, amelybe már bele is van épülve a minta:
A három óra végén ennyire lett kész a kalap, ami egyébként az Erika kisfiának készül:
2 megjegyzés:
Eszembe jutottál, hogy oly régen olvastalak! Most olvasom Kádár
Annamária könyvét, hamar megnéztem Lilláékat!Remélem csak időd nincs. Mindig örömmel nézem a kezed alól kikerülő szépségeket!
Kedves Holdgyöngy! Nagyon köszönöm, hogy gondolsz rám. Igen, az az igazság, hogy egyéb dolgokkal vagyok elfoglalva mostanában, de tervezem a visszatérést :)
Megjegyzés küldése