Mint minden, ami az elmúlt években kikerült a kezem alól, ez a lámpaernyő is hosszasan érlelődött bennem. Mivel nagyon kevés idő jut nemezelésre, sajnos elveszítette a spontaneitását az egész folyamat, de így legalább ami elkészül, az tényleg nagyon fontos. Ha nem látok magam előtt egy 8-1o órás egybefüggő szabad időt, már inkább nem is fogok bele semmibe. Karácsony után végre lett pár szabad napom, így gyorsan előszedtem a gyapjúkat, és hozzáláttam tervezni, méricskélni, rajzolni.
Egy olyan lámpaernyőt szerettem volna a hálóba, ami nem sötétíti le nagyon az égő fényét, de azért színes is és érdekes is... Ezért egy kisebb, fehér ernyőt terveztem, meg egy nagyobb színeset, amin átviláglik a fény. Merinó gyapjúból dolgoztam, a pöttyöcskék színes üveglapok, a nagyobbakat nemezelés után ki is vettem az ernyőből, és csak a "gödröcskék" maradtak, érdekes, izgalmas felületet kölcsönözve az ernyőnek.
A két ernyőt a nyaki részen egybeépítettem, a fehér részt selyem sávokkal díszítettem, a külső ernyő mintáját pedig a már említett üveglapocskák segítségével alakítottam ki, a nyaki részt narancssárga "szöszökkel" pöttyöztem. Keményítővel egy picit merevítettem még rajta, de valójában már a nemez maga jó tartású, kemény lett. Napokig szárítgattam, babusgattam, és nagyon-nagyon boldog voltam, hogy elkészült.
A felfogatásán még kell egy picit gondolkodnom, de már használatba vettük:
Közelről ilyen a felület. Nagyon szeretem, ahogy sötétben a meleg, narancsos fény kiszűrődik a pöttyökön:
Alulról pedig ilyen, valahogy még a foglalatot kellene lennébb engedni, de az már meghalad engem:
És ilyen az összkép:
